A bírósági tárgyalások mindig egy film drámai tetőpontjai, itt zárul le valami vagy kezdődik el. Az évek során ez a jelenet is szinte pontról-pontra egy sémát követ, igazából csak attól függ, hogy szimplán egy filmjelenet vagy ilyen ügyvédes-bíróságos film.
A bíró az mondjuk, mindig ugyanazt csinálja: a teremben nagy a zaj, ezért állandóan csapkodja a húsklopfolóját és mindenkit mindig azzal fenyeget, hogy „kiüríteti a termet”. De szarnak a fejére és az emberek tovább zajonganak. Fontos, hogy a bírók öreg fehér emberekből idős feketék lettek! Kivéve, ha a vádlott fekete, akkor a bíró is fehér és már tudja az ügyvéd, hogy a bíró a hatvanas években a feketéket riogatta munkával és tanulással. Ja, ha fekete a vádlott, akkor tuti, hogy a helyi klán tagok égő kereszt esztergályos különítménye az. Ekkor jön egy másik tipikus elem: az esküdtek kizárása. Ekkor nagyon profi és objektív érvek alapján megpróbálnak kizárni a feleknek nem kedvező esküdteket. „Ő Michael Jacksont hallgat, akkor szereti a gyerekeket” súgja a segédjének, majd jelzi a bírónak, hogy a „védelem elfogadja az esküdtet”. Amennyiben ilyen jogvédős-rasszistás film, akkor megpróbálja áthelyezni a pert, de erről már írtam az ügyvéd karakternél.
Az védőügyvéd általában sokat pattog, ezért az ügyészt és az ügyvédet sokszor odahívja a pulpitushoz és befogva a mikrofont csak ennyit mond: „ ha még egyszer ezt csinálja, börtönbe zárom a bíróság megsértéséért”. Ezt sokszor megteszi, de legtöbbször a per végén és ilyenkor a főhőst az ünneplő sokadalomból viszi a teremszolga a zárkába. A bíró és a védőügyvéd ekkor összekacsint ezzel is jelezve, hogy de jó kis móka volt. A másik hasonló jelenet, amikor a bíró ordítva közli „jöjjenek a szobámba” ahol aztán kiosztja őket. A bírónak mindig egy antikvitás kereskedés felfuttatására elegendő 200 éves bútorokkal megrakott szobában ül , ami tele van könyvekkel.
A tanúk a kulcsszereplők, de teljesen felesleges építeni rájuk a stratégiát. A szakértőről kiderül, hogy alkoholista pedofil , aki Pedomacinak öltözve látogatja az óvodai farsangokat. A koronatanú meg összetör az első ügyészi kérdésre. Az ügyész/ügyvéd mindig vesztésre áll, a tárgyalás elején még nagyképű pöcs, de utána már folyamatosan vesztésre áll. Az egyik tanú azonban mindig elejt egy info morzsát, amin keresztül végül megtörhető. Amikor hallja ezt, felugrik az asztaltól, a bíró pedig rákérdez: „netán valami probléma van ügyvéd/ügyész úr”, emberünk észbe kap és leül és lázas rajzolgatásba kezd a szigorúan sárga papíros jegyzettömbre.
A bíró jobb keze a teremszolga, ő hordja a Bibliát, kíséri a tanút és persze őt lövik le először. Egyébként nyugis állás, mindig koleszterin problémás sörhasú bácsik vagy fekete helikopter leszállós bullával rendelkező fekete nők alakítják.
Az utolsó jelenetek között van a „várunk a mindent eldöntő bizonyítékra vagy tanúra” jelenet. A bíró mindig türelmetlenül kérdezget, majd közli, hogy „5 percet adok a védelemnek” és ebben az öt percben megoldódik minden. Az ügyvédet/ügyészt a nép a hátán hordja ki a teremből, közben a bíró csak csapkodja az asztalát. A másik zárás a következőképpen zajlik: a buktának kinéző ügyet úgy fordítja meg az ügyvéd, hogy egy beszédet mond, amitől a komplett esküdtszék elsírja magát, a bíró is könnyezik. Mindenki sír. Egyedül az ügyész nem, mert ő mindig a választások előtt áll és mindig az aktuális ügytől függött a megválasztása.
