Csendes estéken amikor az RTL Klub beveti az esti nézettség érdekében legújabb cannesi bóvli vásáron két üveg pálinkáért és egy adag férfiszerelemért szerzett csodafilmjét, akkor rájövök , hogy elhalt a ZSállatok sorozat. De egy olyan elementáris inspiráló erő, mint a Boa versus Python , amely úgy hatott rám, mint az izlandi GDP-re a válság, rögtön írásra késztetett.
Mert ezek a hüllők meg kígyók fontos lények ám. Nem ez a siófoki strandon a bokáig érő vízben sziszegő fél néger pornósztár farknyi siklókra gondolok, amelyek belső vérzésben meghalnak ha melléjük lépsz. Hanem ezekre a nagy emberevő hüllőkre. Ezek mindig ilyen baszott nagyra nőnek, de a Godzilla óta tudjuk , hogy hiába akkora benga állat, mint a nagyvára téri SOTE building, ő úgy kommandózik mint a vietkong partizán a vácrátóti arborétumban. Persze ehhez kell egy kis motiváció: radioaktív trutymó, gyógyszerek, génmanipuláció esetleg ott aludt egy barlangban 10 ezer évet arra várva , hogy szilikonos számszeríjas, a Nógrád megyei Lara Croft hasonmás bajnokság területi versenyének Aranykalász TSZ különdíjas csöcsi babáit ehesse meg. Aztán megy és mindenkit megeszik, először csak félénken , de a végén belejön legyen az krokodil vagy kígyó. Még a konzervre is rászokik, és autóstul eszi az olcsó statisztákat. A hadsereg, rendőrség, Magyar Gárda egyszerűen tehetetlen, hiába próbálják lelőni, felrobbantani vagy Kárpátia számokkal és Vona Gábor beszédekkel öngyilkosságra késztetni. Hálistennek néhány helyi fiatal mindig ott terem, és nulla tapasztalattal összeraknak egy tervet, ami természetesen működik. A legegyszerűbb az lett volna, hogy egy bulldózer méretű réti sassal lekellett volna vadászni, de az már a folytatás lesz szerintem.
Van egy speciális fajta ezekből a filmekből: amikor nincs költségvetés, mert elment Treat Williams ének tanárjára és sörére akkor összefogdosnak egy halom ártalmatlan réti siklót és odarakják őket halomba. Már csak annyi a dolga a rendezőnek, hogy a sok délelőtti térdelő színésznő - akik délelőtt egymásnak adták a kilincset a szobájában – közül kiválasszon három rémült tekintetű, sikoltozó szőkét. Szegény kígyók meg tekeregnek ide-oda és nem tudják mi folyik itt, a lényeg jó sokan vannak és ez biztos rohadtul félelmetes. A zombi filmekben sem a zombik a félelmetesek, hanem az , hogy sokan vannak. Mint a CEBIT-en a kütyü részlegnél, a kínai hobbit zombik, akik mind a 140 centijükkel jönnek utánad és körbevesznek, és monoton ismétlik: „Kenájhelpjú?” Végül csak felrobbantják szegény aranyos kis krokikat, meg kígyókat. Vagy bajszos németek propellert dugnak le a torkukon. Minden jól ki van találva, parázunk ezektől a lényektől, mint a bogaraktól, csótányoktól vagy az utcán Ben Hur harci bevásárló utánfutóval közlekedő agresszív nyugdíjas néniktől , akik pánikszerűen rohannak a Lehel térre mert esett a karfiol árfolyama. A sok kígyós filmből a best of természetesen a Kígyók a fedélzeten. Az óriás szörnyes filmeknek meg se vége se hossza, mert amit megtudnak növeszteni az biztos megfog nőni a filmben.